Guerrieri, Tarquini és Björk nyert Marokkóban, a magyarok szenvedtek.

Az egyetlen pozitívum a WTCR szezonnyitóján az volt, hogy az időmérők után a mezőny nagy része egy másodpercen belül volt. Ez valóban jó, imádjuk is a DTM-ben, de ezen a pályán 26 autóval a kvalifikáció szerencsejáték. Sajnos (szokás szerint) a mieinknek most nem volt szerencséje, és ez meg is pecsételte a versenyeiket, még a fordított rajtrácsos pole sem jött össze a második futamra.

Az első futamon vonatoztak a versenyzők, a sorozat hivatalos oldala nagy örömmel konstatálta, hogy az első hetet csak 5 másodperc választotta el egymástól Hát, igen, pont, mint az Intercityn. Volt néhány kétségbeesett próbálkozás, ami vagy sikerült, vagy nem, vagy megbüntették a szabálytalan kísérletet. Az utolsó körökben a szokásos marokkói forgatókönyv szerint a fékek is elkezdtek fogyni, sajnos Tassi Attila Hondája sem bírta, így végül Guerrieri nyert Björk és Girolami előtt. Michelisz Norbi 11. lett, Tassi Attila nem jutott el a célig.

Kissé csalódott vagyok, nem ilyennek képzeltem az első szereplésemet a WTCR-ben. Ha nem sérül meg az autó az időmérőn, és emiatt nem kellett volna az utolsó rajtkockából indulnom, szerintem bekerülhettem volna az első 15-be is. Több van bennem ennél, remélem holnap lesz lehetőségem megmutatni.” -mondta Tassi, akinek az időmérő végén leszakadt a splitter az autójáról.

A második futamon 10 kört vonatoztak, majd Catsburg féke feladta, így az élen álló Hyundai pilóta a falban fejezte be a versenyt. Néhány biztonsági autós kör után ugyanott folytatták ahol abbahagyták. A végén Tarquini nyert Vernay és Ehrlacher ért mögötte célba. Michelisz Norbi 12., Tassi Attila 20. lett.

A harmadik futamra vártuk, hogy lesz némi akció, és nem csak a rajtnál próbálkoznak pozíciókat szerezni a versenyzők. Vervisch elpuskázta a rajtot, Müller és Björk megelőzte, hátrébb pedig Monteiro és Ehralcher ütközött, jött a biztonsági autó. Közben Tassi feljött a 14. helyre, Michelisz a 11. lett. A folytatásban Vervisch üldözte kicsit Björköt, de eredménytelenül, a svéd szándékosan növelte a távolságot Müller mögött. A negyedik helyen Azcona krúzolt, neki tökéletesen megfelelt a pozícióért járó pontmennyiség, de ezzel kb. mindenki így volt az első tízből. Az új pontrendszer hátránya, hogy egyszerűen nem éri meg egy pontért előzést kockáztatni, pláne nem Marokkóban (és majd Vila Realban, és Makaóban is így lesz).

Ezen a vasárnapon nem volt jó ómen az élen haladni, a 14. körben Müller esett ki műszaki hiba miatt, valószínűleg egy sikánt talált el rossz szögben, mert rossz szögben állt a kormánya. Szinte ugyanakkor állt meg a váltó Farfus autójában, a két kiesés után Azcona dobogós helyen, Michelisz Norbi 9., Tassi a 12. helyen állt. Két körrel a vége előtt Vernay Audijából tűnt el a fék, a francia kézifékkel próbált menteni, de keményen a falnak csapódott. Biztonsági autó mögött fejezték be a versenyt.

Nehéz mit mondani a Marokkói versenyhétvége után. Könnyű lenne azt állítani, hogy versenyzésre alkalmatlan pályán, balszerencsésen alakult magyar szempontból a hétvége, és a valós erőviszonyokhoz várjuk meg a következő futamokat, ahol majd rendes pályákon, a kompenzációs rendszert a ballaszttal kiegészítve más képet mutatnak majd a versenyek. Biztos, hogy majd sok futamgyőztest ünnepelhetünk a szezonban, viszont ha ránézünk a tabellára, az élen azok a pilóták állnak, akik tavaly is ott voltak a legjobbak közt. És ebben a mezőnyben ismét ezek a nüanszok számítanak majd, amikor valaki vert helyzetből is minimalizálja a károkat, és sajnos ez ezen a hétvégén a mieinknek nem sikerült.