Eladó a Rali-mennyország egy darabja

A rali fénykora a B-csoportos autók tündöklése volt. Ezzel az állítással kevesen vitatkoznak, hiszen ezek a gépek még a mai technikai színvonallal is nehezen, vagy épp sehogy sem utolérhetőek. A kategória sajnos szomorú véget ért, de a múlt csodálatos darabjai néha még ma is elcsíphatőek, igaz csillagászati összegekért. A brit Bonhams aukciósháznál most megtörtént a csoda, a kincset érő ritkaságokból egyszerre hetet is elárvereznek augusztus 18-án a kaliforniai Carmel Quail Lodge golfklubjában tartott árverésen. Az autókból mindössze 200 példány kellett a homologizációhoz, persze azokból is megsemmisült néhány, így igazi ritkaságokról beszélhetünk. Nézzük a részletes kínálatot:


Az 1985-ös Audi Sport Quattro S1  a mindössze 164 eladott darab egyike a 214 legyártott autóból. A 34 centivel rövidített tengelytávú autó körülbelül 306 lóerős volt, és 195 000 német márkás árcédulával jelent meg, ami négyszerese volt az alap 200 lóerős Quatrroénak. Ráadásul ezt a példányt aláírta a legendás Walter Röhl is. A versenyváltozat kevesebb mint egy tonnát nyomott, és 600 lóerő felett teljesített.



A Lancia Delta S4 Stradale volt az első utcai autó turbófeltöltővel és kompresszorral szerelt autó, amelyet a gyár 1985-ben dobott piacra. A versenyautóban 480 lóerő, az utcaiban 250 lóerő volt az 1.8-as motor teljesítménye, de agyáriak egyszer 5 barra tekert turbónyomással 1000 lóerőt is mértek. Henry Toivonen, Miki Biasion és Marku Alén is futamot nyert az autóval. Az eladó példány alkalmi vétel, mindössze 8900 kilométert mutat a számlálója.


Az 1983-as Lancia-Abarth 037 Stradale az előbb látott Delta S4 közvetlen elődje, a B-csoport korai képviselője. Az autót a Pininfarina, az Abarth és a Dallara közösen fejlesztette. A kevlár karosszériába szerelt 2,0 literes, kompresszoros Lampredi motor 205 lóerős, és csak a hátsó kerekeket hajtja. Az eladó példány futásteljesítménye nem éri el a 9400 km-t. A versenyautóval Walter Röhl és Marku Alen is háromszor diadalmaskodott.



Mindössze 1200 kilométert futott az 1985-ös Peugeot 205 T16-os, amelynek motorját az XUV kódjelű dízel blokkból készítették. A keresztben beépített középmotor 1,8-as turbó, és 200 lóerős. A váltó a Citroen SM-ből érkezett. A versenyváltozat a legsikeresebb B-csoportos modell volt, a Jean Todt irányította csapat 16 győzelmet szerzett, Juha Kankunennel, Ari Vatanennel és Timo Salonennel, a 16-ból egy futamot Bruno Saby is nyert.

 

A Ford válasza a többi gyártó autójára az Ford RS200-as volt, amelyből kétféle változat is szerepel az árverésen. Az “alapmodell” 1,8 literes turbómotorja 250 lóerős, míg az Evolution változatba már 2.1 literes erőforrás került. Természetesen középre, és mind a négy kereket hajtja a motor. AZ Evo változat extrém ritka, mindössze 24 darabot gyártottak belőle, és a versenyváltozat 600 lóerőt is tudott. Sajnos ehhez a modellhez fűződik az egyik legdrámaibb B-csoportos baleset is, az 1986-os Portugál Ralin.

 

A kakukktojás a csapatban az 1975-ös Lancia Stratos HF Stradale, amely ugyan nem B-csoportos autó, de talán senki sem tolná ki mérgében a garázsból. Az 500 darabos szériából származó autóban mindössze 12.700 kilométer van. Motorját már középen kell keresni, és a 2.1 literes Ferrari Dino V6-os 195 lóerőt tud.

foto: Bonhams Auctions